Magatartástudományi Intézet

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar
XV. Magatartástudományi Napok, 2017. június 8-9.

Szakdolgozati útmutató

 

a Magatartástudományi Intézet általános tájékoztatója a szakdolgozatok készítéséhez (mindhárom kar hallgatói számára)

 

Minden szakdolgozó hallgató számára ajánljuk elolvasni Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? c. művét, amely az intézet könyvtárában több példányban megtalálható.

A jelentkezés módja: az ÁOK-s és GYOK-os hallgató a választott téma vezetőjével történt személyes megbeszélés után jelentkezik az intézeti tanulmányi titkárságon (NET 20. em. 2005-ös szoba), ahol kitölti a megfelelő adatlapot. A FOK-os hallgató a FOK Dékáni Hivatalban kap írásbeli engedélyt, amelyet a témavezetővel történő egyeztetés után lead az adminisztrációban.

 

Általános követelmények

  1. Legalább 6 hónap szükséges a szakdolgozatíráshoz, amelynek elemei: a munka felmérése, a bibliográfia készítése, a dokumentumok rendszerezése, az önálló kutatási feladatok, illetve a fordítások elvégzése, a szöveg megfogalmazása, ábrák stb. elkészítése és a dolgozat végső formába öntése.
  1. Az intézet oktatói a szakdolgozó hallgatókkal való foglalkozást a tutor rendszerű képzés legmegfelelőbb formájának tartják. A munka folyamán rendszeres, de legalább háromszori konzultáció szükséges a hallgató és a témavezető között. A témavezető megadja az alapvető szakirodalmat és a szükséges segítséget, de a hallgató önálló kutató munkájára is szükség van mind az anyaggyűjtés, mind a feldolgozás folyamán (pl. az Országgyűlési Könyvtár téma szerint vállal idegen nyelvű és magyar társadalomtudományi irodalomkutatást, de a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárban hozzáférhető a számítógépes adatbázis pl. a Medline).
  1. A szakdolgozat lehet szakirodalmi összehasonlító esszé, empirikus kutatást bemutató mű, illetve egy kiválasztott jelenséget bemutató érvelő típusú esszé.
  1. Amennyiben társak dolgoznak együtt egy témán, a szakdolgozók egy témavezetőhöz kerülnek, hogy a témavezető meg tudja ítélni a munkavégzés önállóságát. A két dolgozatnál világosan el kell válnia, hogy ki milyen önálló szakmai munkát végzett a kutatásban. A nem saját feldolgozó munka eredményeként létrejövő közlemény, ábra, hivatkozás esetében pontosan meg kell jelölni a forrást. A dolgozatban csak saját, vagy hivatkozással ellátott ábra és táblázat szerepelhet.  A kutatásban közreműködő partnereket a köszönetnyilvánítás részben fel kell sorolni (lásd továbbá: „Formai követelmények” 3. pont).
  1. Egyetemi belső előírás, hogy idegen nyelvű irodalom feldolgozása nélkül a dolgozat nem lehet jeles eredményű. A feldolgozott magyar és idegen nyelvű szakirodalom legalább 1/3-ának 5 éven belül publikált, friss közleménynek kell lennie.

 

Formai követelmények

  1. A dolgozat terjedelme legalább 30 oldal, oldalanként 25-30 sor és kb. 60 leütés (a szóköz is leütés). A mellékletek, függelékek nem számítanak be a terjedelembe.
  1. Megfelelő margót kell hagyni a bekötéshez.
  1. Bármely típusnál a dolgozatnak tartalmaznia kell a következő részeket: tartalomjegyzék, bevezetés, az előzmények ismertetése, a dolgozat célkitűzése, vizsgálati módszerek, eredmények (ha készült saját vizsgálat), megbeszélés, következtetések, összefoglalás, köszönetnyilvánítás, felhasznált irodalom, valamint a képek, táblázatok jegyzéke.
  1. A pontos irodalomjegyzék magában foglalja a könyv szerzőjét, címét, a kiadót, évszámot, oldalszámot; a folyóirat évfolyamát, számát, oldalszámát. Ugyanilyen fontos a korrekt szövegközi hivatkozás is, ami lehet az említés sorrendje szerinti számozással, vagy zárójelben, szerző+évszám formában. A másodlagos hivatkozások lehetőség szerint kerülendők. Amennyiben a hallgató mégis másodlagosan hivatkozik egy forrásra, azt pontosan jelölnie kell (pl.: Fehér, 1988; cit.: Fekete, 2010). Ugyanígy kell eljárni az absztraktokra való hivatkozás esetében (az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni a hivatkozás címe után, hogy absztraktról van szó).
  1. Hosszasan idézett dokumentum (pl. jogszabály) függelékben szerepeljen.
  1. A dolgozatot a hallgató szabályosan bekötve, 2 példányban adja át a témavezetőnek legalább 14 nappal a védést megelőzően, hogy a bírálók elkészíthessék az írásbeli véleményt. Az írásbeli vélemény legalább két kérdést is tartalmaz, amelyre a hallgatónak a védés során válaszolnia kell. A vizsga időpontja az írásbeli vélemény megszületése és a hallgatóhoz való eljuttatása után 5 napos határidővel írható ki. A leadás határideje minden karon más: az ÁOK-n január 15. (védés március végéig); a FOK-on március 1. (védés április 10-ig); a GYOK-on február 10. (védés március 1.).

 

Plágium-szabályok

A dolgozat elkészítésekor szigorúan szem előtt kell tartani, hogy a szakdolgozat önálló kutatómunka eredményeként jön létre. A szerzőnek/szerzőknek fokozottan figyelniük kell arra, hogy betartsák a szerzői jogról szóló 1999. LXXVI. törvény szabályait, különösen az idézések és hivatkozások tekintetében – lásd: 34. § (1). A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás megnevezésével bárki idézheti.

Amennyiben a bírálat során kiderül, hogy a dolgozat hivatkozás nélküli, illetve nem megfelelően hivatkozott anyagokat, részeket, ábrákat, táblázatokat tartalmaz, a dolgozat elégtelen érdemjeggyel védés nélkül elutasításra kerül. A plágium egyben fegyelmi eljárást is maga után von.

 

A védés

A szakdolgozat szóbeli védése háromtagú bizottság előtt történik. A hallgatónak 5-10 perces vetített előadás keretében kell bemutatnia a témát. Az előadást követően a hallgatónak az előre kapott kérdésekre kell válaszolnia, kifejtenie véleményét, illetve megvédenie álláspontját a vitában. A bizottság a védés során további kérdéseket is feltehet. A szakdolgozat bírálati jegyének és a szóbeli védés eredményének átlaga adja meg a végső érdemjegyet.

Az intézet könyvtára hétfőtől csütörtökig 9-16 óráig áll rendelkezésre.

 

2015. április 21.