Semmelweis Egyetem
Magatartástudományi Intézet

I. Egészséglélektan 1.
Kállai János, Oláh Attila és Varga József (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina , Budapest, 2007

1.    Az egészségpszichológia alapfogalmai, elméletei és alkalmazási területei (21-34. o.)
2.    Az egészség kultúrtörténeti megközelítése (35-50. o.)
3.    A kelet-közép-európai egészségparadoxon (51-64. o.)
4.    Az egészségi állapothoz való viszony változásai és a komplementer medicina (65-107. o.)
5.    Pozitív gondolkodás, vitalitásgenerátorok és egészség (115-132., 239-278. o.)
6.    A fejlődés kérdése az egészségpszichológiában (133-152. o.)
7.    Egészségkárosító viselkedés (279-304. o.)
8.    Krónikus betegek ellátása, mint az egészségpszichológia kiemelt területe (305-332. o.)
9.    Fájdalom, fájdalomellátás, palliatív ellátás (333-354. o.)
10.    Romákkal kapcsolatos attitűd, diszkrimináció, másság (439-468. o.)
11.    Időskorú betegek ellátásának egészségpszichológiai szempontjai (469-493. o.)

II. Egészséglélektan 2.
Kopp Mária és Berghammer Rita (szerk.): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2009

12.    Motiváció és szükségletek, az érzelmek fiziológiai és kognitív komponensei (96-108. o.)
13.    A személyiség fejlődése. Freud és Erikson fejlődéslélektani modellje. Személyiségelméletek: pszichoanalitikus, tanuláselméleti, humanisztikus modellek. Típustanok, vonáselméletek (138-166. o.)
14.    Ember-környezeti döntéselméleti modell. Énkép, énideál, attitűdök szerepe. A magatartásszabályozás központi idegrendszeri mechanizmusa (247-253. o.)
15.    A stressz összetevői, krónikus stressz, tanult tehetetlenség, a kontrollvesztés élettani következményei, stressz és reproduktív funkciók (258-263. o.)
16.    Adaptív és nem adaptív konfliktusmegoldási stratégiák, diszfunkcionális attitűdök. Társas támogatás, társadalmi tőke (264-270. o.)

III. Életminőség-kutatás
Kopp Mária és Kovács Mónika Erika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006

17.    Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából (2-9. o.)
18.    Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói (10-19. o.)
19.    Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák (20-23. o.)
20.    Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai (24-36. o.)
21.    Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai (37-47. o.)
22.    Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák (48-61. o.)
23.    Az életminőség javításának lehetőségei a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével (62-69. o.)
24.    Koherencia és életminőség (146-155.old)
25.    Vallásosság és életminőség (156-166. old)
26.    A támogató család mint a pozitív életminőség alapja (220-231. o.)
27.    Gyermekvállalás és életminőség (253-262. o.)

IV. Egészségszociológia
Szántó Zsuzsa és Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006)

28.    Betegség, gyógyítás, társadalom (12-28. o.)
29.    A népesség egészségi állapotának mérése és a magyar lakosság egészségi állapotának főbb jellemzői (29-38. o.)
30.    Az egészségi állapot társadalmi egyenlőtlenségei (39-54. o.)
31.    A deviáns viselkedések szociológiája (55-72. o.)
32.    Egészségmagatartás, betegviselkedés. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése. (73-85. és 117-128.o.)
33.    Az öngyógyítástól a kórházig (129-144. o.)
34.    Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben (145-159.o.)
35.    Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és Magyarország egészségügyi rendszere (160-175. o.)

V. Bioetika
Kovács József: A Modern orvosi etika alapjai – Bevezetés a bioetikába. Medicina, Budapest, 2006)

36.    Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve (127-156. o.)
37.    Igazságosság az egészségügyben. Az egészségügyi makroallokáció etikai kérdései (157-239. o.)
38.    Az eutanáziával kapcsolatos etikai kérdések (395-466. o.)
39.    Az egészség és a betegség fogalma (99-111. o.)
40.    Az öngyilkosság etikai kérdései. (375-395. o.)